2014. január 19., vasárnap
2011. október 7., péntek
2011. április 30., szombat
Ajtóseprű az ajtószigetelés kiegészitése.
Az ajtószigetelés egyik kisegítő lehetősége az ajtóseprű más néven az ajtókefe. Alkalmazására akkor kerül sor ha az ajtónak nincs küszöbje vagy nagyon kicsi. Mivel ilyenkor elégé leszűkülnek a lehetőségeink ezért mint lehetséges megoldást az ajtóseprűt alkalmazzuk. Az ajtószigetelés Svéd nútmarásos módszerrel történő alkalmazása mellet használjuk az ajtókefét, ajtóseprűt.Az ajtóseprű előnyei:
- gyorsan felszerelhető
- hatékony
- több színben kapható
2011. április 24., vasárnap
Ajtószigetelés lehetséges módszerei.
Az utólagos ajtószigetelés lehetséges módszerei a következők lehetnek:
- Ajtó-ablak tömítő szalagok.
Ezek általában Polifoamból vagy gumiból készülnek. Hátrányuk, hogy öntapadósak és az öntapadó része gyorsan tönkremegy és leválik az ablakról. Általában egy méretben találhatóak és a vetemedett részeken nem látják el a funkciójukat.
- Kaucsuktartalmú gumiszigetelések.
A nyílászáró gyártók kedvelt szigetelőanyaga mivel olcsó és bizonyos hőmérsékleten hatékony. A kaucsuk az időjárás viszontagságaira hamar megkeményedik illetve berepedezik élettartama igen rövid. Hamar cserére szorul.
- Sziloplasztos szigetelés.
Alkalmazásának módja, hogy a tokban lévő falcba sziloplasztot nyomunk majd letakarjuk fóliával és ezután becsukjuk a nyílászárót. Miután megkötőt levesszük a fóliát és a kitüremkedett felesleges részeket levágjuk. Mondhatni ez a szigetelési módszer funkcionál a legjobban de csak igen rövid ideig mivel a hőmérséklet hatására a sziloplaszt ki keményedik és elveszti rugalmasságát.
- Svéd nútmarásos ajtószigetelés.
A Svéd nútmarásos szigetelés a leghatékonyabb módja az utólagos ajtószigetelésnek. Mivel a tömítőanyag alapanyaga szilikon és különböző méretekben található meg.
Az ajtószigetelés elengedhetetlen kellékei ajtókefe, ajtóseprű.
Alkalmazása akkor válik szükségszerűvé mikor az ajtó nem rendelkezik küszöbbel vagy nagyon kicsi. Ha bővebben érdekli az ajtóseprű kattintson a linkre.
- Ajtó-ablak tömítő szalagok.
Ezek általában Polifoamból vagy gumiból készülnek. Hátrányuk, hogy öntapadósak és az öntapadó része gyorsan tönkremegy és leválik az ablakról. Általában egy méretben találhatóak és a vetemedett részeken nem látják el a funkciójukat.
- Kaucsuktartalmú gumiszigetelések.
A nyílászáró gyártók kedvelt szigetelőanyaga mivel olcsó és bizonyos hőmérsékleten hatékony. A kaucsuk az időjárás viszontagságaira hamar megkeményedik illetve berepedezik élettartama igen rövid. Hamar cserére szorul.
- Sziloplasztos szigetelés.
Alkalmazásának módja, hogy a tokban lévő falcba sziloplasztot nyomunk majd letakarjuk fóliával és ezután becsukjuk a nyílászárót. Miután megkötőt levesszük a fóliát és a kitüremkedett felesleges részeket levágjuk. Mondhatni ez a szigetelési módszer funkcionál a legjobban de csak igen rövid ideig mivel a hőmérséklet hatására a sziloplaszt ki keményedik és elveszti rugalmasságát.
- Svéd nútmarásos ajtószigetelés.
A Svéd nútmarásos szigetelés a leghatékonyabb módja az utólagos ajtószigetelésnek. Mivel a tömítőanyag alapanyaga szilikon és különböző méretekben található meg.
Az ajtószigetelés elengedhetetlen kellékei ajtókefe, ajtóseprű.
Alkalmazása akkor válik szükségszerűvé mikor az ajtó nem rendelkezik küszöbbel vagy nagyon kicsi. Ha bővebben érdekli az ajtóseprű kattintson a linkre.
2011. február 25., péntek
Ablakszigetelés jelen van a Facebookon.
A Facebook jelentős marketing lehetőségeket biztosít a vállalkozások számára. Mi sem szeretnénk kimaradni a számunkra kedvező lehetőségekből. Ezért létrehoztunk egy Facebook minisite-ot, melynek elérhetősége: www.facebook.com/ablakszigeteles
Ha szeretnél az elkövetkező időben ablakszigetelést csináltatni, akkor csatlakozz a Facebook oldalunkhoz és értesülést kapsz jelenlegi akcióinkról.
Nincs más dolgod, nyomd meg a tetszik gombot.
2010. november 4., csütörtök
Ablakszigetelés házilag.
Utólagos ablakszigetelés házilag svéd nútmarásos módszerrel, szilikon tömítőanyaggal. Ha van kellő kézügyessége a kedves olvasónak akkor hasznos leírást talál weboldalunkon a blog részben: csináld magad ablakszigetelés nevű oldalon. Az oldalon a leírás mellett képek és oktatóvideók is megtalálhatóak a könnyebb megértéshez.
2010. július 20., kedd
Hogyan javítsuk épületeink hővédelmét.
Épületeinknél a hőveszteség jelentős része a homlokzatokon, valamint a nyílászárókon keresztül lép fel.
Két jellemző épület típus hővesztesége:
A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a panel lakások nyílászárói korántsem kerültek olyan gondos beépítéssel a helyükre, mint az a családi házak esetében történik, és az ablakok esetében szinte nem is találkozunk hőszigetelt üvegezéssel, ha az ablak még az eredeti. Minden más érték csak azért jobb a tömbházak esetében, mert a lakás főfalaiból kettő a szomszédos lakással azonos, tehát nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, mint egy szabadon álló épületnél. Azonban minket, most kizárólag a nyílászárók érdekelnek, így ezek hőszigetelési tulajdonságaival foglalkozunk a továbbiakban.
Nyílászáróinkat szigeteljük, vagy cseréljük?
A nyílászáróknál kétféle hőveszteségi formát különböztetünk meg:
· A szárnyak, a keret és a falazat közötti réseken kialakuló légmozgás következtében fellépő hővesztesség. Szaknyelven a filtrációs hőveszteség
· Valamint a keretszerkezeten és az üvegezésen hővezetés és sugárzás formájában fellépő hőveszteséget. Szaknyelven a transzmissziós hőveszteséget.
Magyarország elöregedett épületeinek, jellemző nyílászárója a palló, és a kapcsolt gerébtokos ablak. Tömbépületekben találkozhatunk még az úgynevezett egyesített szárnyú vagy más néven Tessauer ablakokkal. Ezek jellemző hőátbocsátási tényezője amelyet „k”-val jelölünk átlagosan 5 W/m2 °C. Ez az érték fele fele arányban oszlik meg a fentebb bemutatott filtrációs, és transzmissziós hővesztesség között.
A nem megfelelő, és rosszul szigetelt ablakaink nagy mértékben felelősek a hatalmas fűtés számlákért. Hiszen a vékony egyrétegű üveggel ellátott ablakokon, valamint a keretek és a tok közötti szigeteletlen hézagokon kiáramló meleggel csak az utcát fűtjük.
Csak a szigeteléssel 15-20%-nyi plusz.
Az elvetemedett és huzatos ablakok passzításával szigetelésével éves szinten akár 15-20%-nyi fűtés költséget is megtakaríthatunk. A lakó tér hőmérséklete 3-4 °C-kal magasabb azonos fűtés mellett. A szigetelés alkalmazásával az ablakok hőátbocsátási tényezője „k” értéke, 2 W/m2 °C-kal csökken. Arról már nem is beszélve, hogy az új szigetelésnek köszönhetően emellett jóval kevesebb zaj, és por érkezik az utca felől.
A nyílászáró szigetelése, viszonylag gyors megtérülésű befektetés. A felhasznált anyagoktól, és a felület méretétől függően általában már 1-2 év alatt megtérül a bekerülési költség.
Ha a szigetelés mellett az ablakaink szimpla egyrétegű üvegezését is kettős üvegezésre cseréljük, akkor akár 30-40% hővesztesség csökkenést is elérhetünk. Mivel a nyílászárók cseréje már jelentős terhet ró a családi költségvetésre, ezért ilyenkor érdemes keresni az elérhető állami pályázatokat, valamint az olyan kedvezményes szigetelési lehetőségeket, mint a www.ablakszigetelo.hu ablakszigetelés programja.
Két jellemző épület típus hővesztesége:
A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a panel lakások nyílászárói korántsem kerültek olyan gondos beépítéssel a helyükre, mint az a családi házak esetében történik, és az ablakok esetében szinte nem is találkozunk hőszigetelt üvegezéssel, ha az ablak még az eredeti. Minden más érték csak azért jobb a tömbházak esetében, mert a lakás főfalaiból kettő a szomszédos lakással azonos, tehát nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, mint egy szabadon álló épületnél. Azonban minket, most kizárólag a nyílászárók érdekelnek, így ezek hőszigetelési tulajdonságaival foglalkozunk a továbbiakban.
Nyílászáróinkat szigeteljük, vagy cseréljük?
A nyílászáróknál kétféle hőveszteségi formát különböztetünk meg:
· A szárnyak, a keret és a falazat közötti réseken kialakuló légmozgás következtében fellépő hővesztesség. Szaknyelven a filtrációs hőveszteség
· Valamint a keretszerkezeten és az üvegezésen hővezetés és sugárzás formájában fellépő hőveszteséget. Szaknyelven a transzmissziós hőveszteséget.
Magyarország elöregedett épületeinek, jellemző nyílászárója a palló, és a kapcsolt gerébtokos ablak. Tömbépületekben találkozhatunk még az úgynevezett egyesített szárnyú vagy más néven Tessauer ablakokkal. Ezek jellemző hőátbocsátási tényezője amelyet „k”-val jelölünk átlagosan 5 W/m2 °C. Ez az érték fele fele arányban oszlik meg a fentebb bemutatott filtrációs, és transzmissziós hővesztesség között.
A nem megfelelő, és rosszul szigetelt ablakaink nagy mértékben felelősek a hatalmas fűtés számlákért. Hiszen a vékony egyrétegű üveggel ellátott ablakokon, valamint a keretek és a tok közötti szigeteletlen hézagokon kiáramló meleggel csak az utcát fűtjük.
Csak a szigeteléssel 15-20%-nyi plusz.
Az elvetemedett és huzatos ablakok passzításával szigetelésével éves szinten akár 15-20%-nyi fűtés költséget is megtakaríthatunk. A lakó tér hőmérséklete 3-4 °C-kal magasabb azonos fűtés mellett. A szigetelés alkalmazásával az ablakok hőátbocsátási tényezője „k” értéke, 2 W/m2 °C-kal csökken. Arról már nem is beszélve, hogy az új szigetelésnek köszönhetően emellett jóval kevesebb zaj, és por érkezik az utca felől.
A nyílászáró szigetelése, viszonylag gyors megtérülésű befektetés. A felhasznált anyagoktól, és a felület méretétől függően általában már 1-2 év alatt megtérül a bekerülési költség.
Ha a szigetelés mellett az ablakaink szimpla egyrétegű üvegezését is kettős üvegezésre cseréljük, akkor akár 30-40% hővesztesség csökkenést is elérhetünk. Mivel a nyílászárók cseréje már jelentős terhet ró a családi költségvetésre, ezért ilyenkor érdemes keresni az elérhető állami pályázatokat, valamint az olyan kedvezményes szigetelési lehetőségeket, mint a www.ablakszigetelo.hu ablakszigetelés programja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)