2010. július 20., kedd

Hogyan javítsuk épületeink hővédelmét.

Épületeinknél a hőveszteség jelentős része a homlokzatokon, valamint a nyílászárókon keresztül lép fel.

Két jellemző épület típus hővesztesége:



A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a panel lakások nyílászárói korántsem kerültek olyan gondos beépítéssel a helyükre, mint az a családi házak esetében történik, és az ablakok esetében szinte nem is találkozunk hőszigetelt üvegezéssel, ha az ablak még az eredeti. Minden más érték csak azért jobb a tömbházak esetében, mert a lakás főfalaiból kettő a szomszédos lakással azonos, tehát nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, mint egy szabadon álló épületnél. Azonban minket, most kizárólag a nyílászárók érdekelnek, így ezek hőszigetelési tulajdonságaival foglalkozunk a továbbiakban.


Nyílászáróinkat szigeteljük, vagy cseréljük?

A nyílászáróknál kétféle hőveszteségi formát különböztetünk meg:

· A szárnyak, a keret és a falazat közötti réseken kialakuló légmozgás következtében fellépő hővesztesség. Szaknyelven a filtrációs hőveszteség

· Valamint a keretszerkezeten és az üvegezésen hővezetés és sugárzás formájában fellépő hőveszteséget. Szaknyelven a transzmissziós hőveszteséget.

Magyarország elöregedett épületeinek, jellemző nyílászárója a palló, és a kapcsolt gerébtokos ablak. Tömbépületekben találkozhatunk még az úgynevezett egyesített szárnyú vagy más néven Tessauer ablakokkal. Ezek jellemző hőátbocsátási tényezője amelyet „k”-val jelölünk átlagosan 5 W/m2 °C. Ez az érték fele fele arányban oszlik meg a fentebb bemutatott filtrációs, és transzmissziós hővesztesség között.

A nem megfelelő, és rosszul szigetelt ablakaink nagy mértékben felelősek a hatalmas fűtés számlákért. Hiszen a vékony egyrétegű üveggel ellátott ablakokon, valamint a keretek és a tok közötti szigeteletlen hézagokon kiáramló meleggel csak az utcát fűtjük.

Csak a szigeteléssel 15-20%-nyi plusz.

Az elvetemedett és huzatos ablakok passzításával szigetelésével éves szinten akár 15-20%-nyi fűtés költséget is megtakaríthatunk. A lakó tér hőmérséklete 3-4 °C-kal magasabb azonos fűtés mellett. A szigetelés alkalmazásával az ablakok hőátbocsátási tényezője „k” értéke, 2 W/m2 °C-kal csökken. Arról már nem is beszélve, hogy az új szigetelésnek köszönhetően emellett jóval kevesebb zaj, és por érkezik az utca felől.

A nyílászáró szigetelése, viszonylag gyors megtérülésű befektetés. A felhasznált anyagoktól, és a felület méretétől függően általában már 1-2 év alatt megtérül a bekerülési költség.

Ha a szigetelés mellett az ablakaink szimpla egyrétegű üvegezését is kettős üvegezésre cseréljük, akkor akár 30-40% hővesztesség csökkenést is elérhetünk. Mivel a nyílászárók cseréje már jelentős terhet ró a családi költségvetésre, ezért ilyenkor érdemes keresni az elérhető állami pályázatokat, valamint az olyan kedvezményes szigetelési lehetőségeket, mint a www.ablakszigetelo.hu ablakszigetelés programja.

2010. július 18., vasárnap

Első blog-bejegyzés.

Üdvözlet!
Ez az első blog-bejegyzésem.
A blogon szeretnék megosztani hasznos információkat, cikket az ablakszigeteléssel és a nyílászárókkal kapcsolatban.
Szeretném bemutatni ablakszigetelés folyamatát a lehető legnagyobb részletességgel, a felelhető összes nyílászáró szigetelési módszer bemutatása előnyeikkel illetve hátrányaikkal. A szigetelő anyagok ismertetése profiljuk és anyaguk valamint áraik szerint. Valamint nyílászárók típus szerinti bemutatása, karbantartásuk ésjavításukról szóló bejegyzések létrehozása.
Természetesen válaszolok minden felmerülő problémára és szívesen veszem az ötleteket és tanácsokat a blog minél sikeresebb működéséhez.